|
Siracusa
Siracusa megye Szicilia keleti részét foglalja el, a sziget egyik legszebb nagyvárosa. Keleten és délen a Jón-tenger és a Földközi-tenger határolja, északon Catania, nyugaton Rausa megyével szomszédos. Siracusa városa és Pantalica nekropolisza a kulturális Világörökség része.
Siracusa, mely Cicero szerint "a legnagyobb görög város, és mind közül a leggyönyörűbb". Óvárosa, Ortygia, a Világörökség része. Híres ókori emlékei közé tartozik Apollón temploma, mely egykor arab mecsetként szolgált; ókori színháza, melynek caveája (a vadállatokat tartották itt) a legnagyobb volt, amit a görögök építettek. A színház mellett látható a kőfejtő (latomie), ahol a rabokat tartották, Dionüsziosz füle barlang, valamint a római amfiteátrum és természetesen a dóm fontos látnivaló Siracusában. Nem elhanyagolható tény az sem,hogy itt született ugyanis Arkhimédész, a híres matematikus.
A város annak ellenére, hogy 16. és 17. századi, hatalmas földrengések romba döntötték, számtalan csodálatos, görög és római kori emlékkel várja látogatóit. Itt található a sziget legnagyobb görög színháza, amely annak idején 16 ezer néző befogadására volt alkalmas, és olyan hatalmas méretű vadállat szálláshellyel épült, amekkorát a görögök sehol másutt nem építettek. A rómaiak átalakították, s alkalmassá tették cirkuszi előadások megtartására is.
A közelében található kőfejtőn valaha rabszolgák dolgoztak és laktak, itt található a hatalmas, Dionüszosz füle néven vált ismertté üreg. A legenda szerint a bor és vidámság kissé kíváncsi istene azért hasította ki a hegyből, hogy az ott fogságban tartott rabjai beszélgetését kihallgathassa. A görögök az előadások idején hangeffektusok létrehozásához használták.
A sziklákba vájt római amfiteátrum Olaszország harmadik legnagyobb amfiteátruma, az i.e. 2. században épült, a monda szerint áldozati oltárán II. Hieronümosz egyszerre 450 bikát áldozott fel istenei kegyének elnyerésére.
A dór stílusú, i.sz. 6. században épült Apollón templom a bizánciak, majd később az arabok tetszését is elnyerte, hiszen ők is előszeretettel imádkoztak benne saját istenükhöz. Érdemes felkeresni a dór oszlopokkal díszített, úgynevezett Arkhimédesz sírkövet, és a várostól mintegy 3 km-re található Zeuszt templomot is.
A katedrális Ortygia szigetén található, amelyet a várossal egy híd köti össze. Az 5. századi Apolló templom, alapjaira a 7. században épült templom ötvözi a régi kultúrák – dór, jón, normann és keresztény elemek – keveredését. A Szent Lucia bazilika a monda szerint azon a helyen épült fel, ahol 303-ban mártírhalált halt Szent Lúcia. Altemplomában találhatók a szent katakombái. Mai külsejét 15-16. századi építészmestereknek köszönheti.
A város idegenforgalom jelentősége folyamatosan növekszik. A legnagyobb vonzerőt a megyeszékhely és a világörökségi helyszínek jelentik: (Noto, Palazzolo Acreide és Pantalica), valamint a tengerparti üdülőhelyek, mint (Noto, Avola, Portopalo di Capo Passero, Fontane Bianche, Arenella, Marzamemi, Brucoli és Agnone Bagni). Lényegesek a régészeti lelőhelyek is: Leontinoi, Akrai, Megara Iblea, Eloro, Avola Antica, Noto Antica).
A siracusai partokat a Jón-tenger vize mossa. A tengerpart szaggatott, több öble és szigete is van : (Augustai- öböl, Porto Grande di Siracusa, Notoi- öböl), Ortigia-sziget, Isola di Capo Passero) , és a félszigetei: (Magnisi, Maddalena és Capo Passero).
Szigetei:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó